Hazánkban a munkavédelmi szakemberképzés intézményes formáját 1959-ben a Felsőfokú Munkásvédelmi Tanfolyam létesítéséről kiadott kormányhatározat hozta létre. A hallgatók a tanulmányaik végeztével munkavédelmi szaktechnikusi oklevelet kaptak. A képzés megindítását kétéves előkészítő folyamat előzte meg, melynek során kialakultak a tanítás módszerei, tematikája, az óraterv keretei, az oktatók köre. A tantárgyi struktúra meghatározása, az oktatók személye a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézethez, illetve a Budapesti Műszaki Egyetemhez kötődött. Az első igazgató a BME kiváló professzora, dr. Vasvári Ferenc volt.
Dr. Vasvári Ferencnek jelentős szerepe volt a munkavédelem megszervezésében. 1959-től a SZOT Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyamának igazgatója, 1964-től a Felsőoktatási Munkavédelmi Bizottság elnöke volt.
1960-ban a jelentkezők nagy száma miatt különvált a szakmérnök képzés a technikusképzéstől. 1962 és 1977 között Budapesten a Felsőfokú Munkásvédelmi Tanfolyamon, illetve a gödöllői Agrártudományi Egyetemen (mezőgazdasági munkavédelmi technikus-képzés keretében) közel 1700 fő nyert szakképesítést.
1976-ban a 1013/1976. (V. 15.) MT határozat önálló költségvetési szervként működő Munkavédelmi Továbbképző Intézetté alakította át a Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyamot. Az 1976-ban Békéscsabán szervezett kísérleti tanfolyam után 1977-ben öt, 1979-ben pedig 12 városban indult képzés, szakemberek ezrei kaptak magas szintű munkavédelmi ismereteket.
1977-ben külön rendelet [4/1977. (V. 7.) OM rendelet] gondoskodott a felsőfokú munkavédelmi szaktechnikus végzettségűek főiskolai továbbtanulásáról. A Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyamon szerzett munkavédelmi szaktechnikusi oklevéllel rendelkezők az alapképzettségüknek megfelelő szakirányú műszaki, valamint mezőgazdasági és élelmiszeripari főiskolákon folytathattak tanulmányokat, és üzemmérnöki oklevelet szerezhettek.
1982-ben a munkavédelmi képzés lehetősége megnyílt a nem műszaki alapképzettségűek számára is kétféléves alapozó képzést követően.
Felsőfokú munkavédelmi szakképesítésnek minősítették:
- a munkavédelmi szakmérnöki oklevelet;
- a munkavédelmi üzemmérnöki bizonyítványt;
- a felsőfokú munkavédelmi szakképesítő egyetemi tagozaton szerzett bizonyítványt; valamint
- a felsőfokú munkavédelmi szakképesítő főiskolai tagozaton szerzett bizonyítványt.
Középfokú munkavédelmi szakképesítésnek számított a középfokú szakképesítő tagozaton szerzett oklevél.
Az ebben az évben kiadott szabályozás kimondta, hogy a munkavédelmi szakképzés a Munkavédelmi Továbbképző Intézetben, illetve annak irányításával más oktatási vagy továbbképző intézmény keretében folyhat, levelező rendszerű oktatás formájában.
A szabályozás előírta azt is, hogy a munkavédelmi felügyelők, illetőleg a minisztériumok munkavédelmi szakembereinek munkavédelmi továbbképzése az Intézet hatáskörébe tartozik. Mindezeken túl az Intézet feladata lett az állami oktatás, a vezető-továbbképzés, illetőleg a gazdálkodó szervezetek munkavédelmi oktatásának tartalmi és módszertani összehangolása is.
A felsőoktatás átszervezésének folyamatában, az egyetemek kari tagozódása, valamint az egyetemi továbbképző intézetek kialakítása során 1986-ban a fent hivatkozott szabályozást a 37/1986. (VIII. 31.) MT rendelet egészítette ki: „A munkavédelmi szakmérnöki, a munkavédelmi üzemmérnöki és a szakmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetem állítja ki.” Ilyen módon, jogszabály erejénél fogva 1986-tól kezdődött a Továbbképző és a BME intézményes kapcsolata.
1988-ban az iskolai nevelés-oktatás egyedi intézményei között határozta meg a 38/1988. (V. 26.) MT rendelet az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Intézetet, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség vezetőjének szakmai irányítása mellett.
Az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatási rendszer átszervezése során, a 93/1994. (VI. 17.) Korm. rendeletnek köszönhetően OMKTI speciális jogosítványok nélkül, felnőttképzési intézményként végezte tovább a feladatát.
Az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Intézetet, mint költségvetési szervet, a munkaügyi miniszter 10/1997. (V. 13.) MüM rendeletével szüntette meg, jogutódként megalapítva az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Korlátolt Felelősségű Társaságot (OMKT Kft.), amely a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel kötött együttműködési megállapodások alapján közreműködött a munkavédelmi szakmérnök, felsőfokú munkavédelmi szakember szakirányú továbbképzések szervezésében.
A felsőoktatási jogszabályok változásai azonban szűkítették az egyetemek számára nyitva álló együttműködési lehetőségeket, ezért került sor 2012. február 1-jétől a BME KJK Munkavédelmi Továbbképző Központjának megalapítására, amely ettől az időponttól kezdve átvette az OMKT Kft.-től a szakirányú továbbképzések szervezési feladatainak ellátását.
A Munkavédelmi Továbbképző Központot 2021-ig dr. Koch Mária vezette.
Jelenleg dr. H. Nagy Judit a központ igazgatója. A Műszaki Továbbképző Központ a Műegyetem St. épületében, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karon működik. A hallgatók számára rendelkezésre áll a BME teljes infrastruktúrája: könyvtár, éttermek, büfék, stb.
Minden évben, az őszi és a tavaszi szemeszterben egyaránt indulnak a képzések. Bővebb tájékoztatót és jelentkezési lapot honlapunkon talál.
English